Ma még együtt - Edda Művek

Ma még együtt, és nincs tovább

Átkozottul kemény a világ

Lenyúztunk egymás agyából éveket

Szél fújja már az érzelmeket

Úgy éreztem kevés, amit adhatok

Pedig dehogy … és ma már hol vagy te és én hol vagyok?

Téboly, hogy ott vagy, és én várlak

Idegen kéz nyúl tested felé

Csak a vágy ereje halványul el lassan

S már nem hazudunk egymásnak reményt

Rád gondolok és újra látlak

A napfény áttetszik a hajad szálain

Ha álmodom veled, szívem szivárvány fényein lebeg

De jéghidegek a reggelek

Istenem, pedig már fogtam a kezed

Csak nem mertem mondani: Szeretlek, szeress!

Templomok lépcsõin várom a csodát

Az idõ törvényt ül, s lassan kipipál

Het is nog steeds samen vandaag en niet meer

De wereld is verdomd hard

We schillen al jaren elkaars hersens

Wind blaast al emoties

Ik voelde dat ik weinig kon geven

Maar waar zijn jij en ik nu?

Het is gek dat je er bent en ik wacht op je

Een vreemde hand reikt naar je lichaam

Alleen de kracht van verlangen vervaagt langzaam

En we liegen niet langer tegen elkaar in de hoop

Ik denk aan je en tot ziens

Zonlicht schijnt door de lokken van je haar

Als ik van je droom, zweeft mijn hart in de lichten van een regenboog

Maar de ochtenden zijn ijskoud

God, ik heb je hand al gepakt

Ik durfde gewoon niet te zeggen: ik hou van jou, hou van mij!

Ik wacht op een wonder op de trappen van kerken

De tijd is volgens de wet en tikt langzaam af