Alvajáró - Omega

Hogyha sírsz, jobb, ha elmegyek

Én nem tudok együtt sírni veled

Úgysem érted, már senki sem ért

Szörnyű érzés, bűvös részletek

Nagy zűrzavar, semmi sincs a helyén

Lázban égek és nem tudom, miért

Én azt hiszem, alvajáró vagyok

Nincs életem, csak egybeolvadt napok

Úgy létezem, hogy félig máshol vagyok

Mint tollpihét, felkap, messze sodor a szél

Néha érzem, majdnem ott vagyok

Egy második ébredéshez közel

Melyben éled egy teljesebb lény

Röpke érzés, máris vége van

Mindig visszatart egy láthatatlan küszöb

És megfakul bennem újra a fény

Én azt hiszem, alvajáró vagyok

Nincs életem, csak egybeolvadt napok

Úgy létezem, hogy félig máshol vagyok

Mint tollpihét, felkap, messze sodor a szél

Hogyha sírsz most, jobb, ha elmegyek

Már nem tudok együtt sírni veled

Légy boldogabb, én nem haragszom rád

Két szemem elé, mintha játszana

Megfordítva tart látcsövet a világ

Abban nézlek és távolodom

Mind, azt hiszem, alvajárók vagyunk

Nincs életünk, mindent veszni hagyunk

Úgy létezünk, hogy félig máshol vagyunk

Mint tollpihét, sodor messze minket a szél

Als je huilt, kan ik maar beter gaan

Ik kan niet met je huilen

Je begrijpt het toch niet, niemand begrijpt het meer

Vreselijk gevoel, magische details

Het is een grote puinhoop, er is niets op zijn plaats

Ik brand van de koorts en ik weet niet waarom

Ik denk dat ik een slaapwandelaar ben

Ik heb geen leven, alleen samengevoegde dagen

Ik besta halverwege daar te zijn

Als veren, het pakt op, de wind drijft ver weg

Soms heb ik het gevoel dat ik er bijna ben

Bijna een tweede ontwaken

Waarin je een voller wezen leeft

Het gevoel vluchtig, het is voorbij

Het wordt altijd tegengehouden door een onzichtbare drempel

En het licht vervaagt weer in mij

Ik denk dat ik een slaapwandelaar ben

Ik heb geen leven, alleen samengevoegde dagen

Ik besta halverwege daar te zijn

Als veren, het pakt op, de wind drijft ver weg

Als je nu huilt, kan ik maar beter gaan

Ik kan niet meer met je huilen

Wees gelukkiger, ik ben niet boos op je

Voor mijn twee ogen, alsof ik speel

De wereld staat op zijn kop

Ik kijk ernaar en ga weg

We denken allemaal dat we slaapwandelaars zijn

We hebben geen leven, we laten alles gaan

We bestaan ​​halverwege ergens anders

Als veren blaast de wind ons ver weg