Még Mindig - BSW

Még mindig emlékszem, még ugyanúgy várom

Még mindig úgy érzem, még ugyanúgy látom

Meklód:

Mikor megláttalak — szemeddel elejtettél

Minden a fejemben él, te rég elfelejtettél

Jöttél, tudtam, hogy nincsen vissza, éreztem mennem kell

Mostanra minden tiszta, magamnak mondom, hogy engedd el

Azt hittem, nem téma, hogy megleszel, de én lettem a préda

Megrágtál és eldobtál, néma felettem az ég ma

Megfagy bennem a véna, itt fekszem, mint egy béna

Széttéptél, mint a fekete éjszakákat egy sziréna

Ha kérdik, mégha vérzik is, mosoly nyílik a számon

Mondom, nem bánom, minden vétkét mit tett, megbocsátom

Télen, hogyha fázom végignézek a tájon

Utamat járom és várom, hogy egyszer megtaláljon

Refr.:

Még mindig emlékszem, még ugyanúgy várom

Hogy visszatér, amit elvitt a szél

Még mindig úgy érzem, még ugyanúgy látom

Hogy visszatér, amit elvitt a szél

Gaben:

Telnek a hetek, itt a levelem, benne van minden szó

Téged láttalak mindenhol — könnyekben a sminked folyt

De ki tud a szemedbe nézni?

Gyere még vissza, bébi, várj

Az én hibám a szerelem, de neked délibáb, ha égni lát

Eltűnik a tűz, a parazsa marad, a füstje száll

Mert a fekete tavasz után csupán elszalad a szürke nyár

Kimondom én, amit te kérsz, amitől félsz és nem mered

Mikor a szavak a szádra jönnek, ahogy a hangod megremeg

Megyek, elvitt a szél, a füledbe súgott titkokról beszél, ha fúj

A régi vágy a küszöbön állva vár, mikor belép az új

Eljött a vég és nem ereszt többé - szakad a szív

Mert a szemed a fekete éj-be' veszek el én és marad a kín

Refr

Bridge

Nem jössz már vissza

És nem lesz már könnyebb

A beton felissza

Szomorú könnyed

Ik weet het nog, ik wacht nog steeds

Ik heb nog steeds het gevoel dat ik het nog steeds op dezelfde manier zie

Jouw zoektocht:

Toen ik je zag - je sloeg je ogen neer

Alles leeft in mijn hoofd, je bent het al lang vergeten

Je kwam, ik wist dat er geen weg terug was, ik voelde dat ik moest gaan

Inmiddels is alles duidelijk, zeg ik tegen mezelf om los te laten

Ik dacht dat het geen onderwerp was om te hebben, maar ik werd de prooi

Je kauwde en gooide me, de lucht is stil over me vandaag

De ader bevriest in mij, ik lig hier als een kreupele

Je scheurde uiteen als een sirene in de zwarte nachten

Wanneer hen wordt gevraagd, zelfs als ze bloeden, opent een glimlach hun geest

Ik zeg, ik vind het niet erg, ik vergeef je voor al je zonden

In de winter, als ik het koud heb, kijk ik rond in het landschap

Ik loop mijn weg en wacht tot hij me op een dag vindt

ref.:

Ik weet het nog, ik wacht nog steeds

Dat hij teruggeeft wat de wind heeft weggenomen

Ik heb nog steeds het gevoel dat ik het nog steeds op dezelfde manier zie

Dat hij teruggeeft wat de wind heeft weggenomen

Gaben:

Weken gaan voorbij, hier is mijn brief, er staan ​​alle woorden in

Ik zag je overal - je make-up was in tranen

Maar wie kan je in de ogen kijken?

Kom terug, schat, wacht

Mijn fout is liefde, maar je hebt een luchtspiegeling als je het ziet branden

Het vuur is weg, de sintels blijven, de rook vliegt

Want na de zwarte lente loopt de grijze zomer gewoon weg

Ik zal zeggen wat je vraagt, waar je bang voor bent, en niet staren

Wanneer de woorden in je mond komen terwijl je stem trilt

Ik ga, de wind neemt me mee, het vertelt over de geheimen die in je oor worden gefluisterd als het waait

Het oude verlangen staat op de stoep als het nieuwe binnenkomt

Het einde is gekomen en het laat niet los - het hart breekt

Want ik neem je ogen in de zwarte nacht en de kwelling blijft

Refr

Brug

Je komt niet terug

En het zal niet makkelijker zijn

Het beton zuigt

Triest licht