Zuhanás - Down For Whatever

Kell még az az utolsó szó, ami szétmarja a számat

Kell még az a pillanat, ami a húsba utat vághat

És addig nem, soha nem adom fel!

Én nem, amíg a szív ritmusra ver!

Én addig itt maradok

Míg a porba nem hullnak a csillagok

Egy roncs vagyok én is, hidd el, csak jól tartom magam, —

Pedig kihánytam már rég magamból az összes szép szavam

Nézd, míg a holnapokra vártam, megkopott a szárnyam

És amit elvesztettem, a zuhanásban most megtaláltam

Ha nem tudok feljebb emelkedni, majd a mélybe süllyedek

És felhozom a két kezemmel mindazt amit lentről fel lehet

Kell még ez az éjszaka, a holnap addig várhat

Amíg félig élve, a tűzben égve rám számolnak hármat:

EGY!

Gyere, szorítsd meg a hurkot!

KETTŐ!

Amíg darabokra hullok!

HÁROM!

Kristálytisztán látom

Hogy lfele már nincsen, flfele kell másznom

Egy roncs vagyok én is, hidd el, csak jól tartom magam, —

Pedig kihánytam már rég magamból az összes szép szavam

Nézd, míg a holnapokra vártam, megkopott a szárnyam

És amit elvesztettem, a zuhanásban most megtaláltam

Ha nem tudok feljebb emelkedni, majd a mélybe süllyedek

És felhozom a két kezemmel mindazt amit lentről fel lehet

GYERE!

EGY!

Gyere, szorítsd meg a hurkot!

KETTŐ!

Amíg darabokra hullok!

HÁROM!

Lehet hiába várom

Az egész élet egy kibaszott álom!

Nézd, míg a holnapokra vártam, megkopott a szárnyam

És amit elvesztettem, a zuhanásban most megtaláltam

Ha nem tudok feljebb emelkedni, majd a mélybe süllyedek

És felhozom a két kezemmel mindazt amit lentről fel lehet

Ez itt az én világom!

De egyszer úgyis kimászom!

Ik heb nog steeds het laatste woord nodig dat mijn mond erodeert

Er is nog een moment dat zijn weg naar het vlees kan vinden

En tot die tijd geef ik nooit op!

Ik niet totdat mijn hart klopt!

Ik blijf hier tot dan

Tot de sterren in het stof vallen

Ik ben ook een wrak, geloof me, het gaat prima met me,

Toch heb ik al mijn mooie woorden lang overgegeven

Kijk, terwijl ik wachtte op morgen, droegen mijn vleugels

En wat ik verloor, werd nu in de herfst gevonden

Als ik niet hoger kan, zak ik diep weg

En met mijn twee handen breng ik alles naar boven wat ik kan van onder naar boven

Ik heb deze nacht nodig, morgen kan wachten tot dan

Terwijl ik half levend en brandend in het vuur ben, rekenen ze op mij:

EEN!

Kom op, trek de lus aan.

TWEE!

Terwijl ik in stukken val!

DRIE!

Ik zie het glashelder

Aangezien ik er geen meer heb, moet ik de helft klimmen

Ik ben ook een wrak, geloof me, het gaat prima met me,

Toch heb ik al mijn mooie woorden lang overgegeven

Kijk, terwijl ik wachtte op morgen, droegen mijn vleugels

En wat ik verloor, werd nu in de herfst gevonden

Als ik niet hoger kan, zak ik diep weg

En met mijn twee handen breng ik alles naar boven wat ik kan van onder naar boven

KOMEN!

EEN!

Kom op, trek de lus aan.

TWEE!

Terwijl ik in stukken val!

DRIE!

Misschien wacht ik tevergeefs

Het hele leven is een verdomde droom!

Kijk, terwijl ik wachtte op morgen, droegen mijn vleugels

En wat ik verloor, werd nu in de herfst gevonden

Als ik niet hoger kan, zak ik diep weg

En met mijn twee handen breng ik alles naar boven wat ik kan van onder naar boven

Dit is mijn wereld!

Maar op een dag zal ik er toch uit klimmen!